Hasznos tudnivalók

Vastagbélrák: hol és hogyan alakulnak ki áttétek?

Az áttétképződés az a folyamat, amikor az elsődleges rák a szervezetben más szerv(ek)re is átterjed. Nem törvényszerű, hogy ez bekövetkezzen, meg is tesznek mindent ellene az orvosok. Azért van szükség a daganat mielőbbi felfedezésére, hogy ne legyen ideje továbbterjedni. Az áttétképződés kockázatát ugyanakkor sosem lehet nullára csökkenteni, ám a kiújuló vagy előrehaladott daganatok kezelésére is többféle terápia létezik.

Áttéteknek, metasztázisoknak tehát azokat a daganatokat hívják, melyek az elsődleges (primer) daganattól távol találhatók, ilyenkor a rákot „áttétesnek” nevezik. Az elsődleges daganatban és az áttétekben lévő ráksejtek nagyon hasonlítanak egymásra, tehát egy vastagbélrák májáttéte nem májrák, egy tüdőáttét sem tüdőrák, s ennek megfelelően a kezelésben is alapvető különbségek vannak.

A ráksejteknek – csakúgy, mint a normális sejteknek – vérellátásra van szükségre ahhoz, hogy oxigénhez és tápanyagokhoz jussanak, illetve, hogy megszabaduljanak az anyagcseretermékektől. Ahogy a daganat növekszik, nemcsak a környező szervekre terjedhet rá, s a nyirokkeringésbe kerülhet be, hanem betörhet a közeli kis erekbe és hajszálerekbe is. A vérbe jutva a sejtek a szervezet más részeibe kerülhetnek, ahol új daganatokká, azaz áttétekké fejlődhetnek.

A vastagbélrák esetében az áttétek többsége a májban keletkezik. Ennek oka, hogy a vastagbélből és a bél legnagyobb részéből a vér a májba kerül, mielőtt továbbáramlana a szervezet egyéb részei felé. A májon átjutva a vér szívbe kerül, innen lökődik a tüdőbe. Ez az a szerv, ahol a vastagbélrák-áttétek a második leggyakrabban fordulnak elő. A tüdőből a vér aztán visszakerül a szívbe, és innen jut el a szervezet többi részébe.

„Mondd meg mit eszel, megmondom ki vagy.” Ez a mondás egy francia, Epikürosz tanait követő filozófustól származik. Vajon bizonyos ételek fogyasztása tényleg okosabbá, boldogabbá vagy stressztűrőbbé tesz bennünket? Az igénytelen étkezés hosszú távon okozhat problémákat? Már régóta felfedezték, hogy az étel, amit megeszünk, hatással van a hangulatunkra, gondolatainkra, cselekedeteinkre. Tudta azt, hogy például a depresszió és az agresszivitás összefüggésben áll a káros zsírokban gazdag, de zöldségben és gyümölcsben szegény étkezéssel? Vagy, hogy a hal és a tenger gyümölcseinek fogyasztása, csökkenti az elmebaj és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát? Illetve, hogy a tea egyfajta nyugodt, ám mégis éber tudatállapotot okozhat.Memóriáját, éberségét, hangulatát mind befolyásolhatja táplálkozási szokásaival. Noha az intelligencia és az agyműködés összetett, és sok testi folyamatot is magába foglal, van néhány kulcsfontosságú tápanyag, melyek fokozzák az agyi tevékenységet. Ételek, melyek fokozzák az agyműködést Antioxidánsok: Azok az ételek és táplálék-kiegészítők, melyek antioxidánsokat (omega-3 zsírsavakat, természetes növényi vegyületeket) tartalmaznak, fokozzák az agyműködést és segítenek a szellemi frissesség megőrzésében. Omega-3 zsírsavakat, főként a tenger gyümölcseiben találhatunk. A lazac, az óriás laposhal, a fésűkagyló, mind segítenek az idegesség, a düh csökkentésében, illetve az agysejtek regenerálódásában. Nem szereti a halat? Semmi gond, antioxidánsokat tartalmaznak a sötét színű zöldségek és gyümölcsök, valamint a zöldtea is.B vitamin: A B-vitaminokat mintha csak az agynak találták volna ki, az idegrendszer nélkülözhetetlen forrásai. A különböző B-vitaminoknak – különösen a folsavnak, B6-nak és a kolinnak -, nagy szerepe van azon üzenetek továbbításában, melyeket az agyunk küld az idegeinknek. A B-vitaminban gazdag ételek tárháza igen gazdag. Folsavat a sötétzöld zöldségek tartalmaznak nagy mennyiségben, mint például a spenót, spárga, fejes saláta, paszternák vagy a zöldfőzelékfélék. Ide sorolhatóak a különféle babok is.

Nincs más dolgunk, mint feltörni egy tojást, ha kolinhoz szeretnénk jutni. A tojássárga bővelkedik a B-vitamin ezen fajtájában. Megtalálható még a szójababban, mogyoróvajban, burgonyában és a teljes kiőrlésű gabonából készült ételekben is. Ezek is érdekelhetik Önt Vitaminok, nyomelemek adattára Vitaminokkal külső-belső szépségünkért.

A nyomelemek szerepe a szépségápolásban E-vitamin: Sokan napi keresztrejtvényfejtéssel vagy Sodukuval próbálják megelőzni a szellemi hanyatlást. Az E-vitaminban gazdag ételek szintén segítenek a mentális frissesség megőrzésében. Az E-vitamin – különösen, ha C-vitaminnal együtt fejtheti ki hatását -, segít megelőzni az időskori elbutulás kialakulását. E-vitaminban bővelkedő ételek a mustár, a karórépa, a spenót és a brokkoli. Ha nincs ínyére a zöld szín, nyugodtan fogyasszon napraforgómagot, mandulát vagy olívabogyót, hogy meglegyen a mindennapra szükséges E-vitamin adagja.

Az élelmiszerek széles arzenálja fogható hadba a daganatos betegségekkel vívott küzdelem során” – mondja Lynda McIntyre, a Johns Hopkins Kutatóintézet onkológiai táplálkozási szakembere. A növényi alapú élelmiszerek fogyasztása – amelyek gazdagok antioxidánsokban – védik a szervezet sejtjeit a károsodástól, és csökkentik a rák kialakulásának kockázatát.”

Dr. Nicholas Koutrelakos onkológus is egyetért ezzel a megállapítással, azt is megjegyezve, hogy a gyümölcsök, zöldségek és magvak fogyasztása, amelyek béta-karotinban és C-vitaminban gazdagok, segítenek megelőzni a rákot okozó rákkeltő anyagok megjelenését a szervezetben, és csökkentik az elhízás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.”

„Sokat javít a betegek állapotán is, ha élénk színű, magas antioxidáns tartalmú gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztanak” – mondja Dr. McIntyre. „Próbáljunk meg hét-nyolc adag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani minden nap (három adag gyümölcs / négy adag zöldség). Egy adagnak egy félcsészényit mérjünk ki és naponta legalább egy csészével együnk meg minden étkezésnél egy-egy adagot.”

Szivárványt a tányérra!

• Együnk olyan élelmiszereket, amelyek narancs és a sötétzöld színűek (magas béta-karotin tartalmuk miatt): spenót, mangó, sárgarépa
• Narancs! A narancs tartalmaz minden rákellenes fitokémiai anyagot
• Keresztes virágú zöldségek: brokkoli és kelkáposzta (4-5 alkalommal hetente)
• Együnk C-vitaminban gazdag élelmiszerek lehetőleg naponta: eper, citrom, mangó, paprika, kivi
• Fontos, hogy 3-4 különböző színű gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk
• Sok rostra is szüksége van a szervezetnek: javasolt naponta 30 gr. teljes kiőrlésű gabonából, például babból, lencséből, borsóból, egyéb hüvelyes élelmiszerekből.

Bizonyos élelmiszerek együttes fogyasztása maximalizálja a hatékonyságot. Például a béta-karotint tartalmazó élelmiszerek bizonyos zsírokkal együtt fogyasztva erősítik egymás hatását. A sárgarépa, a spenót esetében az olívaolaj fokozza a béta-karotin felszívódását. A C-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztása ajánlott vas-tartalmú élelmiszerekkel együtt, mert a C-vitamin segíti a vas felszívódását (pl. spenótos eper saláta).

Az omega-3 zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával is sokat tehetünk egészségünkért, mint például a halfélék, babok fogyasztásával.

Gyógynövények és fűszerek (akár szárított koncentráltabb formában az antioxidáns ellátásért):

• a kurkuma és a curry
• fahéj: fél teáskanálnyiban van annyi antioxidáns, mint egy fél csésze málnában. A fahéj sokféle ételhez társítani lehet, lehet az gabona, alma vagy éppen kávé, ráadásul növeli az ételek tápértékét és jobban telíti is a szervezetet
• a kakukkfű és oregano is erős antioxidánsok.

Jó tanácsok a diéta hatékonyságához

• Együnk sovány fehérjét, sovány fehér húsokat: pulykamell és csirkemell. Vörös húst legfeljebb hetente egyszer
• Fontos a főzési módszer is: amikor csak lehetséges „lassú és alacsony” hőmérsékleten főzzünk, elsősorban grillezzük, pároljuk az ételeket.
• A grillezésnél citrommal és rozmaringgal vagy borral és a sörrel locsoljuk a húsokat, így csökkenthetjük a rákkeltő anyagok keletkezését.
• Minimálisan fogyasszunk csak alkoholt, legfeljebb három-négy alkalommal hetente
• A sport, a mozgás-gazdag életmód ugyanolyan fontos, mint a diéta. Tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik ülő munkát végeznek, mozgásszegény életmódot élnek és túlsúlyosak nagyobb eséllyel alakul ki náluk rákos megbetegedés. Az elhízás növelheti a kockázatát a mellrák kialakulásának is.
• „Kiemelten fontos fenntartani a normális testsúlyt; a betegek hetven százaléka túlsúlyos „, mondja Dr. Koutrelakos. „, amely közvetlenül kapcsolódik a rák kialakulásához. Gyakori a fiatalabb rákos betegeknél, hogy rossz minőségű, magas fruktóz (cukor) tartalmú élelmiszereket fogyasztanak, amelyek megnövelik a testtömeg-indexüket (BMI). „
• Tartsa a zsírbevitelt alacsony szinten. Magas zsírbevitel növelheti bizonyos típusú rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A vesebetegség 12 olyan tünete, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni

A legtöbb ember nincs tudatában annak, hogy a vesebetegség egy néma gyilkos. Lehet, hogy hosszú ideig semmilyen tünetet nem mutat a beteg, amíg a helyzet kritikussá nem válik. A vesebetegségek tüneteit ezért nagyon fontos korán felismernünk. Ez a lista tizenkét olyan tünetet sorol fel, amire mindenképp figyelnünk kell: A húgyhólyag működésének változása

A vesebetegség első tünete a vizelés gyakoriságának megváltozása. Lehet, hogy megnő, vagy éppen csökken a vizelet mennyisége és / vagy annak gyakorisága, különösen éjszaka. A vizelet színe sötétebbé válhat. Lehet az is, hogy érezni fogod a vizelési ingert, de mégsem lesz produktum. Vizelési nehézség vagy fájdalom Pisiléskor fájdalmat vagy nyomást érezhetsz. Egy húgyúti fertőzés fájdalmat vagy vizelés közben égető érzést okozhat. Amikor ezek a fertőzések a vesékre terjednek, lázat és a hátfájást okozhatnak. Véres vizelet Ez a vesebetegségek olyan tünete, amely kimondottan aggodalomra ad okot. Célszerű ilyenkor már egyenesen az orvoshoz menni. Duzzanat A vesék hulladékokat és felesleges folyadékokat távolítanak el a szervezetből. Amikor a vesék ezt már nem tudják megtenni, az extra folyadék a testben duzzanatot okoz a kezekben, lábakban, bokákban és / vagy az arcban.

Extrém fáradtság és általános gyengeség A vesék által termelt eritropoietin hormon segít a vörösvértesteknek az oxigénszállításban. A vesebetegség alacsonyabb eritropoietin termeléshez vezet, e miatt a vörösvértestek oxigénszállító képessége csökken. A vörösvértestek száma is csökken, ezáltal állandósul a vérszegénység. A csökkent mennyiségű oxigén szállítása a sejtekhez általános gyengeséget és állandó fáradtságot okoz. Szédülés és a koncentrálásra való képtelenség Vérszegénységgel társulva a vesebetegség kimeríti az agy oxigénraktárait, amely szédülést és koncentrációs gondokat okozhat. Állandó fázás érzete Ha vesebetegségben szenvedsz, a vérszegénység miatt még akkor is úgy érzed, hogy fázol, amikor körülötted meleg van. A pyelonephritis (vese-fertőzés) lázas, hidegrázásos állapotot is okozhat. Bőrkiütés és viszketés A veseelégtelenség miatt hulladékok halmozódnak fel a vérben. ami súlyos viszketést és bőrkiütést okozhat. Ammóniaszagú lehelet és fémes íz

A veseelégtelenség növeli a vér karbamid szintjét (uraemia). A karbamid ammóniává bomlik le a nyálban, ami a vizelet-szerű rossz leheletet kölcsönöz a betegnek. Ez rendszerint kellemetlen fémes ízzel jár együtt (dysgeusia) a szájban. Hányinger és hányás A salakanyagok felépülése a vérben émelygést és hányást is okozhatnak. Légzési elégtelenség A vesebetegség folyadékfelgyülemlést is okozhat a tüdőben. A vérszegénység és a tüdőben lévő folyadék jelenléte miatt légszomj is előfordul. Hát- és kétoldali fájdalmak A vesebetegség néhány esetben fizikális fájdalmat is okozhat. Ha az ureterben vesekő van, súlyos, görcsös, az ágyéki szakaszra lesugárzó fájdalom jellemző. Fájdalom kapcsolható továbbá a policisztás vesebetegséghez is, amely egy öröklődő vese rendellenesség, ennek hatására nagyon sok folyadékkal teli ciszta jelenik meg a vesékben. Nagyon fontos tehát korán azonosítani a vesebetegségeket, mert a legtöbb esetben a vesékben okozott kár már visszafordíthatlan.

Tudja-e Ön, hogy a rákos betegség miatt meghalt betegek 2/3-nál a halál közvetlen oka nem a daganat, hanem a daganatos senyvesség vagy másnéven a tumoros anorexia, cachexia. A cachexia görög eredetű szó. A ,kakos, rosszat, a ,hexis, erőnlétet, állapotot jelent.

A beteg hirtelen étvágytalan lesz, elkezd fogyni, a gyomor-bél rendszer izomzata sorvadásnak indul, és csökken az emésztőnedvek termelése is. .A daganatos beteg emiatt nagyon rossz erőnlétben érzi magát, ez sokszor az első, vezető tünete is lehet a betegségnek, máskor a kórkép lefolyása során alakul ki. Persze nem csak a rákos betegségek esetén lép fel. Előfordul még Aids, tuberkolózis, metabólikus acidosis és néhány autoimmune betegség esetén is.

A tudomány mai állása szerint nincs olyan elfogadott gyógyszer, ami meggyógyíthatná ezt az állapotot. Általában szteroidokkal, főként kortikoszteroidokkal vagy progreszteront imitáló készítményekkel próbálják a súlyvesztést visszafordítani, de ezek a kezelések az izomtömeget nem tudják visszaállítani. Néhány államban az orvosi marihuánát is használják erre a célra.

Orvosi vadkender

Az amerikai University of Iowa egyetemen már évek óta kisérleteznek különböző táplálékkiegészítőkkel a cachexia gyógyítására. Eredményeik azt bizonyítják, hogy az E és C vitaminnal dúsított magas kalória és fehérje tartalmú kiegészítők mellett az Omege 3 zsírsavaknak kiemelkedően jó hatása van az izomtömeg megtartására és visszaszerzésére valamint az életminőség javulására.

A cachexiában szenvedő betegek táplálásában a növényi fehérjék nagyon fontosak .A rizs is lényeges táplálék, a hántolatlan vagy fényezetlen különösen. A magos kenyerek, a hajdina, a zab pehely is kerüljön be a menübe. Lehet a salátákhoz csírákat is tenni.

A telítetlen zsírsavak alapvetők, segítenek a szervezet integritásának megőrzésében. Halakban, szójában, , lenmagban, inkamogyoróban találhatóak. Szedhetjük kapszuilákban, de sokkal élvezetesebb, ha salátáinkat, joghurtunkat és más ételeinket gazdagítjuk olajos magvakkal mint a szezámmag, tökmag, lenmag stb.

Az állati zsírok kiváltására az olívaolaj, szezám olaj, kukorica olaj, hidegen sajtolt napraforgó olaj közül lehet választani.

A tej termékek közül sokan nem bírják a tejet, nekik is előnyösebb a kalcium bevitelt az erjesztett termékekkel – joghurt, kefir, aludttej, tejföl – megoldani.

Édesítésre a szőlőcukor, méz, nádcukor, juhar szirup, sztévia egyaránt alkalmas. Ma már a köznyelv is „rák megelőző ételként” tart számon sok zöldséget – brokkoli, kelkáposzta, jégsaláta, római saláta, rukkola, cékla, répa, zeller, kapor, hagyma, fokhagyma, póréhagyma, metélőhagyma – és gyümölcsöt – piros bogyósok, áfonya, alma, szilva, szolo, meggy, ribizli.

Érdemes odafigyelni a beteg sav-bázis egyensúlyának a megtartására. Lehetőleg kerülni a gyárilag előállított élelmiszereket, az agyon finomított fehérlisztből készült tésztaféléket és pékárút , a finomított cukrot és sót.

A fontos az, hogy gyakran kis mennyiségű magas tápanyag tartalmú ételeket kínáljunk a betegnek ügyelve arra, hogy azok ne csak finomak, de szépek is legyenek, hogy le tudják győzni a beteg étvágytalanságát.

Ismertessük meg új ízekkel, főzzünk fűszeresebben, hiszen mind a zöldfűszerek, mind az exotikus fűszerek igen magas antioxidáns tartalmúak amellett, hogy különleges ízükkel még kívánatosabbá teszik az ételeket.

Mivel a beteg sok mindentől undorodhat ne féljünk a helyettesítésektől, például a tojást kiválthatjuk tofuval.

Nagyon fontos , hogy magas fehérje tartalmú, vitaminokban, ásványianyagokban, nyomlekben gazdag étkezéseket biztosítsunk a cachexiás betegnek.

Nyári Zsuzsa

Naturadr 2014. december 8. ·

Daganat kialakulásáért felelős a nitrát és a nitrit?

Az élelmiszeripari adalékanyagok kérdéskörének gyenge pontja a legtöbb esetben az, hogy egyes kutatók szerint ártalmas, tehát betiltandó az adalék, más – hasonlóan elismert – laboratóriumok szakemberei szerint azonban teljesen ártalmatlan. Ebből adódóan általában nincs egyértelmű, mindenki számára elfogadható álláspont egy-egy vegyület esetében.

A korábban tárgyalt szorbinsav kivételt képezett, mivel az egybehangzó vélemények szerint: ártalmatlan. A nitrátok és nitritek szintén kivételek, a szakmai berkek véleménye azonban éppen az ellenkezője: bizonyítottan ártalmasak. Ma már nem titok, hogy a nitritek (E 249-250) a gyomorban és a tápcsatorna további részeiben nitrózaminná alakul, amely a bizonyítottan rákkeltő anyagok csoportjába tartozik. A kísérletek során DNS-károsodásokat (mutagén hatás) és allergiás tüneteket is regisztráltak.15 A nitrátokból (E 251-252) a szervezetben nitritek képződnek, így az előbb leírt hátrányos folyamat a gyomorba jutó nitrátok esetén is lejátszódik. (A nitrózamin-képződési folyamatot a C-vitamin gátolja)

A szakirodalmak szerint a nitrit viszonylag erősen mérgező anyag, embernél a halálos adag 2-6 g testtömegtől függően. A vérben – methemoglobinhoz kötődve – megakadályozza az oxigénfelvételt, és cianózist („kékbetegséget”) idéz elő.31 Ilyen esetek már nemegyszer előfordultak; többek között egy 48 éves férfi esetében az Egyesült Államokban. Ez esetben egy nitrittel túladagolt kolbászféle okozta a megbetegedést, amelyből ráadásul a férfi többször is evett a nap folyamán.

A nitrit használata az állati tápok gyártása során is elterjedt. Norvégiában figyelték meg, hogy bizonyos halhúsból készített tápok etetése után a kérődző állatok szervezetében nem kívánatos folyamatok indultak el, amelyek általában a máj működésében okoztak zavart. A vizsgálatok nitrit jelenlétét mutatták ki a hallisztben, így a szakemberek külön etetési vizsgálatot kezdtek e vegyülettel. A szakemberek „ráérzése” sajnos jónak bizonyult: juhokban az előzőhöz hasonló májzavarokat észleletek nitrit tartalmú tápok etetésekor.

Mindezek hátterén adódik tehát a kérdés: miért engedélyezik a kálium-nitrit (E 249), a nátrium-nitrit (E 250) a nátrium-nitrát (E 251) és a kálium-nitrát (E 252) élelmiszer-adalékként való felhasználását, ha a toxikológusok már állást foglaltak a károsító hatást illetően?

A válasz megtalálásához először azt érdemes tisztázni, milyen típusú termékekbe használják a nitritet és a nitrátot. A kálium-nitrit a gyorsított érlelésű kolbászok és szalámifélék, a nátrium-nitrit a sonkafélék (nyers, pácolt), a hagyományos érlelésű kolbászok, füstölt szalámifélék, hőkezelt húskészítmények, húskonzervek, libamáj (egészben vagy tömbben), a húsos füstölt szalonna és császárszalonna adalékanyaga. A nátrium-nitrátot szintén pácolt húskészítmények és húskonzervek, a kálium-nitrátot a kemény, félkemény és féllágy sajtok valamint a pácolt hering készítésekor adagolják a termékekhez.

A felsorolt élelmiszerekből látható, hogy gyakorlatilag a pácolt, füstölt húsipari termékeknél, húskonzerveknél és néhány sajtfélénél alkalmazzák, és valójában ez jelenti a kulcsot is a megoldáshoz. A húsipari készítmények ugyanis rendkívül romlékonyak, és – semlegeshez közelebb álló kémhatásuk és összetételük miatt – kedvező táptalajt nyújtanak egyes kórokozó baktériumok számára. (Ha lehet egy baktérium számára jót kívánni, az a zöldséges húsleves!) A régebbi időkben sajnos gyakori volt a Clostridium botulinum nevű baktérium okozta kolbászmérgezés (botulizmus) a hazai állatvágások után. A nem megfelelő módon sózott, pácolt és füstölt házi készítményekben nem egyszer megtelepedtek a baktériumok és idegméregként ható toxint termeltek, amelyek még főzés során (98-100 oC) sem veszítették el hatásukat.

A kolbászmérgezés tünetei rendkívül súlyosak, és halálos kimenetelűek voltak. A toxinnal fertőzött étel elfogyasztása után rendszerint 12-24 órán belül fejfájás, rosszullét, hányás, hasmenés és végül súlyos bénulási tünetek jelentkeztek. (A halált a légzési központ bénulása okozza) Ma már gyakorlatilag nem fordul elő ilyen megbetegedés, de ha meg is történne, az idejében beadott botulinus-antitoxin szérum injekcióval a beteg megmenthető.

Jelenleg a Clostidium botulinum tekinthető a leghőtűrőbb élelmiszerekben található kórokozónak; az ipari sterilező eljárásokat is erre méretezik (121,1 oC; 2,52 perces hőkezelési idő a termék hidegpontjában). Savas élelmiszerekben (pH<4,5) ilyen baktériummal nem kell számolni, ezért is alkalmazzák előszeretettel a savanyúságot szabályozó anyagokat (pl.: citromsav, borkősav stb.). A húsipari termékek és sajtok kémhatása azonban nem esik az előbb említett savas tartományba, így esetükben védekezni kell a Clostidium ellen. A kolbászmérgezést okozó baktériumnak, többek között, nagy ellensége a nitrit.

Ez ugyanis salétromsavat és nitrogénoxidokat képezve megbénítja a mikroba létfontosságú enzimjeit.

A nitritnek a tartósító hatáson túl, van egy másik fontos feladata a húsipari termékek esetén: a szín- illetve aromakialakítás. Nitrit hiányában a termék meglehetősen visszatetsző „halott” színű lenne, így azonban a szalonna, sonka és párizsi az élet látszatát hordozó rózsaszínben pompázik a hűtőpultokon. A nitritből képződő nitrogénoxid az állati húsban lévő vér anyagaival (mioglobin) reagálva vöröses színű nitrozo-mioglobinná alakul, tetszetős, kívánatos színt kölcsönözve az élelmiszernek, amely főzés után is megmarad. A húskészítményekhez használt nitritet illetve nitrites pácsót – mérgező hatása miatt – nagyon szigorú körülmények között, védőfelszerelések használata mellett gyártják és alkalmazzák.

Láthatjuk tehát, hogy a nitrit használata az élelmiszeripar számára létkérdés. A technológus ugyanis egy adalékanyaggal két legyet üt egy csapásra, mivel egyszerre tartós és tetszetős színű terméket is kap. A nitriten kívül egyelőre nem ismeretes olyan stabil, hőálló kémiai anyag, amellyel ezt az előbbi két jellemzőt egy műveletben el lehetne érni ipari szinten, ráadásul megfizethető áron. Ezért használják mind a mai napig a nitritet és a nitrátot.

A szakmai állásfoglalás szerint a nitrit és nitrát felhasználása még mindig jobb, mint elhagyása, és ez a fajta szemléletmód jól fémjelzi a gyártók általános gondolkodásmódját is. Elismerik, hogy bizonyítottan káros, ugyanakkor az is tény, hogy nincs más. A szomorú tanulság tehát e jól ismert közmondásban foglalható össze: a cél szentesíti az eszközt. És ha az egyetemi szemináriumokon arra vetemedne a leendő élelmiszer mérnök, hogy rákérdez: miért használják és miért nem helyettesítik ártalmatlan anyaggal, akkor a következő választ kapná a doktoroktól: „Tisztelt kolléga, ha az Ön jövőbeni praxisában talált olyan kémiai anyagot, amely egyszerre színt, aromát és tartósságot kölcsönöz a hústermékeknek, ráadásul ártalmatlanabb és nem drágább mint a nitrit, akkor legelőször minket értesítsen. Mi ugyanis ilyet az elmúlt negyven évben nem találtunk.” A felvetődő gondolat azonban – mindezek hátterén – az, mennyiben fér össze a nitritek és nitrátok alkalmazása az élelmiszertörvényben lefektetett, ártalmatlanságot alapfeltételül szabó előírásoknak?

A fogyasztó azonban semmiképpen sem mondhatja, hogy nincs döntési pozícióban, hiszen választhat a daganatos megbetegedés és a kolbászmérgezés között. Nitrittel az előbbi, nitrit nélkül az utóbbi fenyeget, és a szakma „a jobbik rosszat” választotta. Azt mondják, így mégiscsak kisebb a kockázat. Legalábbis rövid távon.

Érdemes megemlíteni, hogy egyes zöldségfélékben (saláta, sárgarépa, paraj stb.) helytelen termesztési mód mellett akár több száz mg/kg koncentrációban is előfordulhat a nitrát, míg a húskészítményekben átlagosan 30-50 mg/kg mennyiségben vannak jelen.22 Ez persze nem azt jelenti, hogy a növényi alapú táplálkozási forma kockázatosabb, mint a hús alapú étrend. Egyszerűen csak az a tanács rejlik az iménti gondolatban, hogy olyan termelőktől vásároljuk az előbb felsorolt néhány nyersanyagot, akik természetes termesztési technikával megbízható minőséget tudnak biztosítani. A növényekben található magasabb C-vitamin- és rosttartalom egyébként ellensúlyozni képes a magasabb nitrát koncentrációt.

Az artemisinin programozott sejthalált indukál a gyorsan szaporodó rákos sejtekben.

Az artemisinin az egynyári üröm (artemisia annua) hatóanyaga. Több évvel ezelőtt a malária gyógyítására már használták Kínában. Hatásának alapja, hogy programozott sejthalált indít be minden szokatlanul magas vastartalmú sejtben és a maláriával fertőzött sejt jóval magasabb vastartalmú, mint az egészséges sejtek. Az artemisininről mára a tudósok bebizonyították, hogy ez a csodálatos növény éppen olyan hatásos a rák elleni küzdelemben is.

Tudományos kutatási eredmények

Dr. Henry Lai és dr. Narendra P. Singh, a Washington Egyetemen igen biztató eredményt közölt már 2001 végén a Life Sciencesben. Az “egynyári üröm” szirmaiból, leveleiből készített artemisinin-kivonat 8 óra alatt szétroncsolta a mellrákos sejtjek 3/4-ét, 16 óra alatt pedig jóformán alig maradt meg valami is belőlük, ha előtte vas tablettával kezelték meg azokat. Ugyanakkor az egészséges sejtekben szinte nem is történt károsodás. Egy osteosarcoma-ban (csontrák) szenvedő kutyán is kipróbálták ezt a terápiát. A kezelés után a kutya teljesen rendbejött, és 2 év múltán is életben volt, a rák nem újult ki rajta.

A kutatók abból indultak ki, hogy a maláriával fertőzött és a rákos sejtek közötti hasonlóság abban áll, hogy vas-tartalmuk megnő, ezért egy maláriánál bevált szer, ami a vastartalmú sejteket roncsolja, a ráknál is sikeres lehet.

Számos más korábbi tanulmány kapcsolta már össze a rákot és a megnövekedett vastartalmat. Ralph Moss, a “Healing Choices” riportok szerzője rámutat, hogy az általa említett tanulmány szerint a rosszindulatú mellrákos szövetekben háromszor annyi vasat lehetett kimutatni, mint a jóindulatúakból. Ennek oka, hogy minden rákos sejtnek szüksége van többlet vasra, hogy szaporodni tudjon. Vagyis a rákos sejteknek sokkal magasabb a vas koncentrációja, mint a normál sejteknek.

Több vizsgálat igazolta eddig, hogy az egynyári üröm leveleiből kivont artemisinin, illetve az azzal rokon dihydroartemisinin (artesunate) és artemether képes viszonylag gyorsan és szelektíven a rákos sejtek szétroncsolására, feltéve, ha azok vastartalma magas.

A vizsgálatok során a kutatók a rákos sejtekben külső vas bevitellel maximális koncentrációra növelték a vastartalmat, majd artemisininnel kezelték azokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az artemisinin elpusztítja a rákos sejteket. (US Patent Document 5,578,637, University of Washington, inventors Dr H.Lai and Dr NP Singh, November 26 1996.)

55 féle rákos sejten tesztelték

Ennek a csodálatos gyógynövénynek hatását 55 féle rákos sejten megvizsgálták. Megállapítást nyert, hogy a leghatásosabb leukémia, vastagbélrák esetén, hatásos melanoma, mellrák, prosztatarák, agyi daganatok és veserák esetén. Azt is megállapították, hogy hatása megegyezik az eddig használt kemoterápiák hatásával a rákos sejtek pusztítását illetően, de azok mellékhatása nélkül. (Efferth et al, Anti-Malaria Drug is Also active against cancer, Int’l Journal of Oncology, 18;767-773,2001.)

Dr. Lai professzor szerint két igen veszélyesnek tartott rákfajta, a hasnyálmirigyrák és akut leukémia esetére hatásosabbnak bizonyult az artemisia-kezelés, mert azokra a sokkal gyorsabb sejtosztódás és még jobban megnövekedett vastartalom a jellemző. Egy újabb kísérlet szerint az ilyen sejtek elpusztításához fele annyi idő kellett csak, összesen 8 óra. Az egészséges ebben a vizsgálatban is szinte teljesen érintetlenek maradtak.

A leukémiás sejtek is szétesnek tőle

Dr. Lai egy másik vizsgálatban még lenyűgözőbb eredményeket ért el leukémiás sejteken. Megemlítette, hogy a rákos sejtek nagyon gyorsan néhány órán belül elpusztultak holotransferrin (vas) és dihydroartemisinin (vízben oldódó formában artemisinin) hatására. (H.Lai and NP Singh, Selective Cancer Cell Cytoxicity from Exposure in Dihydroartemisinin and Holotransferrin, Cancer Letters, 91:41-46, 1995)

Hogyan hat az emlőrákra?

Tény, hogy az artemisin citotoxikussá (sejtölő) válik vas jelenlétében. A rákos sejtek vasfelvétele jóval nagyobb a normál sejtekhez képest, ha holotransferrinnel (vassal) kezeljük őket. A mellrák sejtjeinek felszínén 5-15-ször több transzferrin receptor van, mint a normál emlő sejteken. Egy tanulmányban a mellrákos sejteket és a normál sejteket is befecskendezték artemisininnel. Az eredmények azt mutatták, hogy artemisinin megölte a sugárzásrezisztens emlő rákos sejteket is. Ugyanakkor a hatás az egészséges sejtekben minimális volt. (NP Singh and H Lai, Selective toxicity of dihydroartemisinin and holotransferrin toward human breast cancer cells. Life Sciences, 70:49-56,2001)

Gégerák kezelésekor is hatékonynak bizonyult

Ebben az esetben a beteg artesunate injekciót és tablettát kapott kilenc hónapon át. Tumora jelentősen csökkent, mintegy 70 százalékkal mindössze két hónapos kezelés után. Ez kezelés valójában meghosszabbította életét, és javította az életminőségét. (Singh and Verma, Case report of a laryngeal squamous cell carcinoma treated with artesunate, Archive of Oncology, Vol 10(4), 279-80, 2002)

Nem volt káros mellékhatása

A farmakokinetikai vizsgálatokon 250 mg tabletta artemisin és artesunate tablettát használtak. A tabletták mindkét formáját jól tolerálták, és nem tapasztaltak negatív mellékhatásokat. (Benakis et al. Pharmacokinetics of artemisinin and artesunate after oral administration in healthy volunteers. American Journal of Tropical Medicine Hyg, Jan;56(1): 17-23, 1997)

Az artemisinint nagytestű emlősöknek, majmoknak is adták 292 mg / ttkg adagban, 1-3 hónapig, Ekkor nem mutatott semmilyen toxicitást a készítmény. (Journal of Traditional Chinese Medicine 2(1) : 31-36, 1982)

Az artemisinin adagolása

A kutatások szerint tehát az artemisin-kezelést vas adásával kell kombinálni. Néhány napi vas tabletta bevitel után, a lenti készítmények valamelyikét javasolják szedni. Az étkezésektől elkülönítve szükséges bevenni, mivel minden vastartalmú étel rontja a készítmény hatásfokát.

Három féle artemisin vegyületet létezik: az artemisinin, az artesunate és az artemether. Az artesunate vízben, az artemeter pedig zsírban oldódik. A zsírban oldódó vegyület át tud lépni a vér-agy gáton, így az idegrendszer központját is képes elérni és sokkal lassabban ürül ki a szervezetből. Kutatások szerint a három készítményt felváltva célszerű alkalmazni.

Az adagolás még nem eldöntött. Napi 100-1200 mg hatóanyagot szoktak legtöbbször alkalmazni. Az ennél nagyobb adagnál a gyomor felszívóképessége jelentősen csökken. Kisebb adagok esetén is csökken a felszívódás, de ekkor nem olyan mértékben. Ezért Dr. Lai szerint a szer alkalmazása alatt 1-1 hetes szünetet javasolt tartani.